2010. június 27., vasárnap

1. nap - New York

Az éjszaka az időeltolódás miatt érdekesen telt. Híresen jó alvók vagyunk, de 4 órakkor úgy kipattant a szemünk, mint annak a rendje. Aztán ötkor is, majd óránként kb. 8 óráig.

A szállásunktól kb. 15 perc alatt el tudtunk jutni Manhattan bármelyik részére metróval. 

Tipp: a tömegközlekedéshez sokféle jegyet lehet vásárolni. Ha valaki egy egész hetet tölt NY-ban akkor valószínűleg megéri a 7 napos, unlimited metrokártya. Olyan is van amivel megveszel egy egyenleget (20 vagy 45 $, ez utóbbinál nagyobb kedvezményt kapsz) és ezt az egyenleget tudod leutazni. Ha a gyaloglást részesíted előnyben akkor ez a praktikusabb. Azért is jó, mert két ember is tudja egyszerre használni. Egyébként egy utazás ára 2.25 $, ezzel bármennyit lehet menni, átszállni. Csak az a lényeg, hogy lent maradjon az ember. A metrokártyát buszon is lehet használni.

A metróról először China Town szélén szálltunk ki. Hát nem a legszebb része Manhattan-nek, az biztos. Nagyon nagy a tömeg, tele van mindenféle árussal, és szerintem a többi részhez képest koszosabb is. Innen kezdtük gyalogtúránkat a déli csücsök felé.

Reggelire betértünk egy Dunkin' Donuts-ba fánkért, flatbread-ért és egy nagy pohár jeges kávéért.


A további program így nézett ki:

Brooklyn Bridge: a közepén van egy gyalogos és kerékpáros út, az autók egy szinttel lejebb mennek. Érdemes kimenni legalább az első pillérig.






Ground Zero
: a terület körbe van kerítve, mert építkezés folyik. Közvetlen szomszédságban van a St. Paul's Chapel, illetve a templom mellett a 9/11 Memorial Preview Site.



World Financial Center - Winter Garden: Ground Zero folyó felőli oldalán van. Az épület egyik oldaláról felülről meg lehet nézni az építkezést. Egyébként az épületen belül irodák és üzletek vannak, illetve egy télikert pálmafákkal, ahol meg lehet pihenni egy kicsit a hűvösben. Remek hely koncerteknek, egyéb képzőművészeti  eseményeknek. A Winter Garden-t elhagyva egyből a parton találtuk magunkat.


Battery Park City: A World Financial Center is ennek a városrésznek a része. Nagyon kellemes sétát tettünk a Hudson folyó mentén, a fákkal övezett részen.




Battery Park: a park széléről lehet hajóra szállni a szabadság szobor felé. Iszonyú hosszú sor volt, amit mi nem vártunk ki. A parkban viszont láttunk egy jó kis előadást.




Wall Street: ez tényleg olyan mint a filmekben. Magas, komor épületek, alig süt be a nap, de egyébként magával ragadó. Ebben az utcában található a Federal Hall, előtte az esküt tevő George Washingtonnal. A vele szemben levő sarkon a New York Stock Exchange épülete van, amely körbe van kerítve és rendőrök őrzik. Az utca legvégén (már a Broadway Streeten) a Trinity Church áll.



"Charging Bull" Sculpture: a Wall Streetet jelképező bronzbika a Trinity Church-től pár sarokra, délre található.


Union Square: itt egy gitáriskolai toborzással találkoztunk. A park másik felében termelői piac volt, ahol a farmerek minden féle zöldséget, vágott virágot, tojást, házi sütiket, mézet stb. árultak. A focaccia amit megvettünk isteni volt.




Flatiron Building: érdekes, háromszög alakú épület. A könyvünk szerint 1902-ben épült és NY leghíresebb korai felhőkarcolója.


Empire State Building: egy ilyen magas épületbe érdemes bemenni, mert pazar a kilátás fentről a városra. A 86. emeletre két lifttel kellett menni. Külön be lehet még fizetni a 102. emelti kilátóba is.



Bryant Park: az Empire State Building tetejéről láttuk, hogy valami gyülekezet van ebben a parkban. Éppen  mozinézése készült a tömeg, ami elvileg minden hétfőn van. Egy talpalatnyi föld sem maradt leülni. Az utikönyv szerint már 5 órakor elkezd gyűlni a tömeg. Nagyon lazák. :)


Times Square: a Bryant Parktól a Time Square már csak pár lépés volt, de erre már igazán nem sok energiánk maradt, ezért ide még visszajövünk.


Tipp: minden épületben, üzletben, metrón nagyon erősen hűtik a levegőt, mivel kint nagyon meleg van. Gondolom éppen ezért lehet sok munkába menő, jövő dolgozó emberet hosszú ujjú ruhában látni. A kb. 20 fokos hőmérséklet sokszor jólesik az embernek, de aki fázósabb az kb. 10 perc után biztos, hogy elkezd dideregni. Nem árt magunkkal vinni egy vékony pulcsit, kardigánt vagy akár egy sálat.

Érdekes: NY-ban egész sok a zöld terület. A hatalmas felhőkarcolók között nagyon sok helyen találtunk olyan kis területeket ahol fák és padok vannak. Az emberek délidőben sokszor itt fogyasztják el az ebédjüket.


2010. június 26., szombat

New York, New York.......érkezés

Három nap nagyon kevés arra, hogy New York-ot megismerjük, de arra talán elég, hogy egy kicsit átérezzük, megízleljük, bejárjuk azokat a helyeket amelyeket a filmekből olyan jól ismerünk. És ha egyszer nekivágunk akkor tutira felejthetetlen marad az élmény, még akkor is ha a nap végén elviselhetetlenül sajog a lábunk.

10 óra repülés után, kicsit fáradtan és én személy szerint a légkondi miatt átfagyva megérkeztünk a JFK reptérre. Kb. 1 óra alatt sikerült átmenni a bevándorlási hivatalon, és a csomag felvételen. A hivatalnok nem kérdezett semmi különöset, simán ment minden.

Tipp: A reptér kijáratánál van egy taxi állomás, ahol sárga taxik parkolnak. Mi ezzel mentünk a szállásunkra. A taxis jól ismerte a kiskapukat a viszonylag nagy forgalomban. Csak sárga taxiba szabad beszállni, mert a fekete taxik nagyon drágák.

Mivel még nem volt nagyon későn tettünk egy kis sétát a szállásunk környéken, Queensben. Kb. 15 perc sétával elértük a Hudson folyó partját, ahonnan megcsodálhattuk Manhattant a túlparton.

első benyomások, kép az utcánk végéről

utcakép, iskolabuszok

Manhattan Queensből

Érdekes: Queens ezen részén nagyon sok fekete él. A folyó partján, a lakóházak közelében több csoporttal találkoztunk akik grilleztek az utcán, és éppen a vacsorájukat fogyasztották. Mellettük nagy hűtőtáskában hűtött italok. Nagyon lazák :D

2010. június 20., vasárnap

Nyaralunk :)

Bár az időjárás nem ezt igazolja, de eljött a nyári szabadságok ideje. Korábban mindig augusztus végén, szeptember elején szerettünk nyaralni menni. Egyszer kipróbáltuk a július végi időszakot, de azt hiszem az nem annyira jött be nekünk. Tavaly, valamilyen hirtelen ötlettől vezérelve már június második hetében elkezdük a pihenést. Ennek a legnagyobb hátránya szerintem az, hogy végig kell nézned amikor a kollégáid nyaralni mennek, miközben te már rég túl vagy rajta. A tengervíz hőfoka sem volt még az igazi, de ezeket leszámítva elmondhatom, hogy fantasztikus volt.

Az utazásainkra jellemző, hogy nem szeretjük a kötöttségeket. Éppen ezért nem szoktnuk előre lefoglalni utat vagy szállást, az esetek többségében autóval utazunk Ennek persze az előnyeit és hátrányait is élvezük, nem egyszer sikerült már kényszerből az autóban tölteni az éjszakát. 

A felkészülés az indulásra szerintem mindig kimerítő dolog, mert a munkahelyen előtte mindent sínre kell tenni, össze kell pakolni, meg kell szervezni az otthoni locsolást stb. Az indulás előtti napon 3-4 óránál többet soha nem sikerült még aludnom. Persze mindezért kárpótol az a két hét amit aktív és láblógatós pihenéssel töltök el. Nekem néhány napra mindenképpen szükségem van arra, hogy feküdjek a vízparton, könyvvel a kezemben.

És most lassan eljött az indulás ideje. A repülőjegyet a szokásokkal ellentétben már két hónapja lefoglaltuk, gyorsan el is repült az idő az indulásig. Utolsó este sikerült mindent összepakolni, az alvás persze megint kimaradt, abból csak 4 óra jutott. Megszerveztük a locsolást (köszönjük a családnak, valamint Erzsikének és Pistának), időben kiértünk a reptérre is és mindezt békében, veszekedés nélkül:-)

Lassan felszáll a gép, mennünk kell. Találkozunk New Yorkban!


2010. június 10., csütörtök

Érik az eper!

Bár a zöldségeseknél már jó pár hete lehet venni epret, a mi kis konyhakertünkben most jött el az idő a szüretelésre.

A kb. 10 m2 területű konyhakertünk 1/4-e van eper palántával beültetve, azon a helyen ráadásul még a komposztálóval is osztoznia kell. Tavaly tavasszal a piacon vásároltam egy jó nagy maréknyi palántát egy idős nénitől. A palántákat szépen elültettük, locsolgattuk amikor eszünkbe jutott, és így a nagy része szépen ki is száradt. Valahogy az ültetéssel egyidejűleg vettünk még egy palántát egy kertészetben, ami viszont jó nagy volt, és tele volt virággal. Ez sem részesült külön elbánásban, de a nagysága miatt valószínűleg több esélye volt a túlélésre, mint a többinek. Nem volt tudatos a választás, de sikerült olyan palántát vásárolni ami valószínűleg folyton termő, mert tavaly egész nyáron hozott egy-egy termést. Összesen kb. 10 szemet tudtunk leszedni

Aki látott már közelről eper palántát az tudja, hogy a növény állandóan új hajtásokat hoz (mi bajusznak hívtuk gyerekkoromban), ami ha jól megnő és földet ér egyből gyökeret is ereszt. Ez történt nálunk is, szeptember végére már palánták sokasága sorakozott, nagy összevisszaságban. Viszonylag kis munkával ezeket a palántákat szépen át lehetett ültetni késő ősszel, már a mostani helyére. A hideg telet is jól viselte, mindegyik megmaradt. Sőt olyan nagy leveleket hozott amilyet még sosem láttam.


Ez a rengeteg eső valószínűleg jót tett a növénynek, mert nagyon nagy levelei vannak és tele van gyömölccsel is. Viszont a napsütés hiánya egy kicsit érződik a gyümölcsön, mert nem minden szem mézédes. De ez engem igazából nem is zavar.
A bajuszok már ilyenkor is nőnek. Az érési időszakbanr ezeket a hajtásokat mindig le kell törni, mert ha rajta hagyjuk akkor az fog fejlődni és nem a gyümölcs.

Ebben a jó időben naponta egy kis tál epret szüretelek. Két-három nap alatt már egy komolyabb süteményre való is összegyűlik.


És még egy jó tanács: nem rontsuk el azzal, hogy megszórjuk cukkorral:-D.

2010. június 1., kedd

Ratatouille (francia lecsó)

Imádom Joanne Harris könyveit és szakácskönyveit, és nagy rajongója vagyok a francia ízeknek, illatoknak, tájnak (de erről majd később).
A ratatouille receptjét most próbáltam először, pedig a könyv amiből kinéztem már régóta megvan.

Sajnos ezt a lecsót még nem a konyhakertünkben termett zöldségekből készítettem, egyelőre csak a hagyma volt saját termés. A hozzávalók mennyiségét a könyvből írtam, de ettől az ízlésnek megfelelően nyugodtan el lehet térni. Én például nem szeretem nagyon a paprikát, ezért abból jóval kevesebbet tettem bele.

Hozzávalók:
  • 9 evőkanál olívaolaj(én nem mértem ki)
  • 2 hagyma felapítva
  • 2 gerezd fokhagyma felaprítva vagy összenyomva
  • 3 paprika
  • 4 cukkini
  • 2 padlizsán
  • paradicsom vagy darabolt konzervparadicsom vagy házi sűrített paradicsom
  • kb. 4 dl víz, de a sűrített paradicsom miatt ennek a fele is elég
  • só, bors, oregánó, majoranna, petrezselyem
Egy nagy serpenyőben olívaolajat melegítettem, amiben a hagymát és a fokhagymát megpároltam. Ehhez hozzáadtam a nagyobb darabokra vágott paprikát, padlizsánt és a cukkinit, jól összekevertem és pároltam 5-10 percig. Ezután hozzáadtam az apró kockára vágott paradicsomot, a 4-5 kanál anyukám féle házi sűrített paradicsomot, vizet, sót, borsot és a fűszereket. Ezt lefedtem fedővel, és kb. egy óráig lassú tűzön főztem. Amikor megfőtt beletettem még 2 kanál olívaolajat is.

A szerző szerint a fő szabály az, hogy minél tovább főzzük, annál finomabb lesz a lecsó. Érdemes egy nappal előbb elkészíteni, hogy az ízek összeérjenek.